2012. július 10., kedd

Egy kutyus élete.

A hirdetés képe, ami alapján beleszerettem a kutyusba. Annak ellenére, hogy anyum másikat akart - egészen pontosan Lilit, a tesóját. 

Az első képek egyike, aznap készült, amikor anyuék hazavitték. Én épp spanyolon ültem, de elküldték mms-ben. :) 

Ezen a képen még névtelenül alszik szegényke, ugyanis nem sikerült megállapodnunk egy névben sem a többiekkel majdnem két hétig. Felmerült a Dió és miegymás, de mindenképp i-re végződő nevet akartunk, mert elvileg a kutyák jobban megjegyezik. Így lett belőle Szemi, de ha mérges vagyok, csak annyit mondok neki indulatosan, hogy 'Samantha, elég legyen!' 

Ezt a képet a szobaajtómból lőttem, ez várt, mikor ébredés után kiléptem. Egy Paksi Hírnökkel kevesebb!

Az első kutyatali egyik képe, ő pedig nem más, mint a tesó, Lili - akit az anyu annyira akart. Ha máshogy nem, hát ilyen formában azért tud vele is találkozni. 

A kert részleteinek felfedezése. Itt egészen pontosan az előző kutyusunk, a Suzy sírjánál van. :)

Az ágyamon játszott - hát meglepődött, mikor betakartam a pléddel, de sikerült kimászni alóla. 

Ez egy múlt heti kép, éppen filmet néztem, amikor elkezdett játszani a lábammal. Mikor rászóltam, hogy ne harapdáljon, rögtön meghunyászkodott - mintha nem lenne igazi rosszcsont. 

Az egyik legkedvesebb játék, A Nyuszi. Még a kertet is megjárták együtt. 


--------------------------------
Hát, ő lenne a mi tüneményünk. Nem mondom, hogy nincs vele gond, hiszen előszeretettel pisil az ülőgarnitúrára, hogy a többit ne is említsem - de megéri kutyát tartani. Nem tudnám elképzelni az életemet egy ilyen hűséges háziállat nélkül. S bár a cicák is vonzanak - na jó, minden állatka, amit dögönyözni lehet - de azért mégiscsak 'kutyás' vagyok. 


Love: Cintijjja :) 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése