Vasárnap visszatértem Pestre, így a lassan másfél hónapnyi szabadidő után. A szünet pedig eseménydús volt, aminek én felettébb örülök. Ennek ellenére múlt héten már nagyon szenvedtem, nem is azért, mert Pakson voltam otthon, hanem mert már sok volt a bezártságból, vágytam a 'Pest-szintű élményekre'. Ez lehet, hogy fellengzősen hangzik, de nem azért mondom, tényleg. Egyszerűen az otthonom nem egy nagyváros, ahol mindig van mit csinálni, és bizony egy hónap után már önkéntelenül is vágytam valami újra. Most jó, mert beindult az élet! Az órarendem fényévekkel jobb, mint az első féléves. Hétfőn és csütörtökön csak reggel 10-re kell menni, pénteken pedig nincs is suli, mert aznap gyakorlatunk van. Viszont nem lesz több pszichológiánk, kommunikációelméletünk és önismereti óránk; helyette filozófiát tanulunk, vállalkozási ismereteket és tanulásmódszertant. Tegnap volt az első filozófiaóránk; és a várakozásokkal ellentétben nem egy hagyományosan unalmas órát tartott nekünk Lehmann Miklós professzor; hanem nagyon jót!
Apropó, gyakorlat. Nagyon örülök annak, hogy lehetőséget kaptam betekinteni a rádiózás világába! Azt hittem, hogy ez a gyakorlat-dolog számomra annyi lesz, hogy fénymásolok és kávét főzök, de tévedtem. A Fortuna Rádióban részt vehetek a hírszerkesztésben, műsorszerkesztésben és még sorolhatnám. Azoknak, akik pedig leszólták/leszólják ezt, mondván, hogy csak egy Fortuna Rádió; üzenném, hogy mindent el kell kezdeni valahol. És lehet, hogy csak egy helyi rádió, de ennek ellenére nem elavult vagy ilyesmi, sőt, nagyon is jól felszerelt. De a kétkedőket úgysem lehet meggyőzni, nemde? :)
Apropó, gyakorlat. Nagyon örülök annak, hogy lehetőséget kaptam betekinteni a rádiózás világába! Azt hittem, hogy ez a gyakorlat-dolog számomra annyi lesz, hogy fénymásolok és kávét főzök, de tévedtem. A Fortuna Rádióban részt vehetek a hírszerkesztésben, műsorszerkesztésben és még sorolhatnám. Azoknak, akik pedig leszólták/leszólják ezt, mondván, hogy csak egy Fortuna Rádió; üzenném, hogy mindent el kell kezdeni valahol. És lehet, hogy csak egy helyi rádió, de ennek ellenére nem elavult vagy ilyesmi, sőt, nagyon is jól felszerelt. De a kétkedőket úgysem lehet meggyőzni, nemde? :)
Ma délután pedig azt hiszem megint elnézek Westendbe; bár ezúttal egyedül. Most már tényleg nagyon szükségem lenne egy sapkára, úgyhogy most megfogadom: sapka nélkül nem lépek ki a Westendből!
Addig is búcsúzom ezzel a videóval Budapestről, remélem tetszik! :)
Love: Cintijjja :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése