Nos, ez a hét sem teljesen úgy jött össze, ahogy terveztem, bár nagy panaszra (hála az égnek) nincsen okom. Hétfőn kicsit kiakadtam, mert megint jöttek át a Magda néniék és mivel a legutóbbi látogatásukat sem hevertem ki teljesen, előre féltem, hogy mi lesz most. Megint a vizsgálatok miatt jöttek be Pestre, és előreláthatólag pénteken mennek majd haza. Én azt odáig értem, hogy rokonok, és történetesen a fiuk lakásában lakok átmenetileg, amíg nincs más; de kimerítő ez a sok hirtelen felbukkanás. Nem konkrétan velük van bajom, hanem azzal, ahogyan kezelnek. Akik ismernek, tudják, hogy nem tűröm, ha túlságosan bele akarnak szólni a dolgaimba...Azt meg pláne nem, ha a cuccaimhoz nyúlnak! Azzal még nem is lenne probléma, ha lát egy újságot az asztalomon és megnézi. Engem az zavar, hogy fogja és átpakolja a dolgaimat oda, ahol neki jobban tetszene. Ma is mire jöttem haza? A kanapéról mindent lepakolt a Magda, csak mert ki akarta rázni a plédet. Egy: minek? Kettő: miért kell mindenféle dolgot (kulcsot! stb.) rátenni a LAPTOP-ra? Hát mondanom sem kell, hogy a guta megütött, mikor megláttam...Amúgy a Zsoltival tényleg viszonylag jól kijövünk, azt hittem, rosszabb lesz ez a rokonnal való élés, meg hogy majd korlátozni akar. Jó, azért akadnak furcsa dolgok, de csiszolni mindenkit lehet.
Kedden a suli kimaradt, helyette nyári munkát voltam intézni meg elmentem bevásárolni. Utána meg kezdődhetett a szokásos spanyol este kilencig; viszont végre kitapasztaltam, hogy juthatok a leghamarabb haza az Astoriáról. Mondjuk valószínűleg eddig is az volt a baj, hogy pont mindent lekéstem és sokat kellett várni, de sikerült kiküszöbölni! Így az eddig 10 helyett már nem sokkal fél 10 után otthon voltam. :)
Ma meg a lányokkal jól kiveséztük a horoszkópjainkat szociológián. Meglepő dolgokat írt...Például, hogy most egyszerre több vasat tartok a tűzben. Erre mondtam is Bobónak, hogy nincsen vasam most sajnos, amit a tűzben tartanék; jól ki is röhögtünk engem. :D :D Kommunikáción most olyan jól szórakoztunk! A nonverbális kommunikációt részleteztük és emiatt ilyen kisebb szerepjátékokat kellett csinálni. Hát valami hatalmas volt! :) Többször csinálhatnánk ilyet!
Délután pedig felhívott egy nő egy cégtől, amiről még életemben nem hallottam és munkát ajánlott. Igaz, hogy csak időszakos, vagyis december elejétől február végéig tartana, de sebaj. Az alatt pont van úgyis téli szünetem, úgyhogy be tudom vállalni...ha pedig ütközik a sulival, akkor majd szépen pislogok a tanulmányi osztályon, hogy legyenek velem is megértőek. :) Az Allee-ban kell majd a Swarowski üzletben eladónak lenni, jó mi? Nekem legalábbis nagyon tetszik, jobb, mint amik eddig bukkantak fel...Bár lövésem sincs, hogy milyen módon találtak rám. Talán profession.hu-n keresztül, bár ott elég régen frissítettem az adatlapot. No mindegy, ez azt hiszem lényegtelen is. :) Holnap megyek megbeszélni a részleteket a céghez a Kodály Köröndhöz, és úúúú. Tök izgatott vagyok! Meg boldog is. Meg végre megint tudok szívből mosolyogni. :)
És csak azt várom, hogy szombat legyen, és elmenjünk egy hatalmasat szórakozni a lánykákkal Pakson! Kezdek visszatérni a közösségi életbe és jól érezni magam, bár azt hiszem, ez a szolid 2,5 hónapos eltűnés azért kellett nekem. Úgyhogy Bongóra vagy Ibizára fel! :)
Most pedig íme a címadó zene és még pár "finomság". Ma délután Amy albuma szólt nálam. :)
Love: Cintijjja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése