Ma egy újabb mozgalmas napon vagyok túl - hála az égnek. Haladtam a spanyollal, az angol prezentációval és írtam még pár embernek, hogy legyenek szívesek elküldeni a pszichológiát, mert nekem sajnos elvesztek. Végül osztottam-szoroztam, és úgy döntöttem, hogy nem éri meg felmenni Pestre ma. Egyrészt nincsen diákom, így a tömegközlekedésért konkrétan fizetnem kéne és a feljutásért is duplán kéne perkálnom. Úgyhogy a pesti hétvége és találkozás a barátokkal ugrott, marad a B-terv, Paks. Mondjuk ez nem is akkora baj, mert így legalább nem a mobilnetet használom arra, hogy a temérdek mennyiségű képet és anyagot letöltsem a prezentációmhoz - ergo hónap végére nem fog belassulni, jessz.
Apropó, prezentáció. Épphogy eldöntöttem, hogy a Memphisi hármak és Rodney Alcala esete közül az előbbit választom, máris rájöttem, hogy nem akarom ennyire sokkolni a közönségemet. Elvégre én lehet, hogy odavagyok meg vissza a bűntényektől és szívesen lennék bűnügyi nyomozó (hahh..), másokat lehet nem érdekel ennyire a téma. Így inkább egy harmadikat választottam ki, becses címe pedig nem más, mint A passage to Middle-Earth: The making of the Lord of the Rings. Csodás! Imádom a könyveket, imádom a filmeket és teljesen elmerültem a háttérmunkálatok megismerésében is. Tehát minden adott. Amúgy is ez volt az első számú ötletem, de féltem, hátha elcsépelt a téma és inkább olyat kezdtem el kidolgozni, amiről még nem hallhattak mások. Hát, nem tartott sokáig a fellángolás!
Máris többet haladtam vele fél nap alatt, mint a másikkal kettő alatt. És ez legalább nem annyira nyomasztó, mint a bűnesetek. :)
Holnap pedig kimozdulok itthonról. Végre! Eddig csak a kertig jutottam a kutyussal, de most szétnézek a városban. Vennem kell egy csizmát, mert a másik eléggé tönkrement illetve úgy döntöttem, hogy elmegyek az uszodába szolizni. Idén most megyek majd talán másodjára vagy harmadjára...Valahogy lusta vagyok hozzá, vagy szimplán nincs apróm. Viszont kezdem észrevenni, hogy egyre fakóbb vagyok (ebben talán a vashiány is közrejátszik) és akarok némi alapszínt.
Este pedig nem tudom, hogy lesz-e valami. A Veszta-Mellow párossal összefuthatnék, hiszen Pakson vannak, úgyhogy majd jó lesz, ha írok nekik. Ezen kívül már nagyon-nagyon régóta tartozok egy találkával az örök padtársamnak! Lassan szégyellem is magam, hogy olyan rég futottunk össze. :(
Egy ilyen cipő viszont kell! Már van egy tűzpiros cipőm, egy csinos kis bőr Dorothy Perkins Glasgow-ból, de az bokapántos így nem tudom sok dologhoz hordani. Vessetek rám követ, de nekem abszolút nem bejövős ez az idei trend (?) a fiatalok körében, hogy bokapántos szandálokat meg papucsokat kell hordani sorthoz meg szoknyához...Egyszerűen csak nemet mondok rá, és kész.
Komolyan mondom, rossz vagyok, mint a bűn. Ha tehetném, minden pénzemet elkölteném cipőkre. Nagy szerencse, hogy józan paraszti ésszel kétszer is meggondolom, mire költök; így elkezdtem megtakarítani a pénzt. Hiszen ki tudja, mire kellhet a jövőben...például egy lakásba invesztálni vagy ilyesmi. Valami hasznosba fordítani!
És nem Cinti, a cipők nem hasznosak. Nem hívogatnak szépen a kirakatból. Nem néznek rád a boltban és pláne nem sugallják azt, hogy vegyél meg, csak engem utoljára... Nem, nem és nem! A cipő a bűn forrása, ellen kell állnom.
Love: Cintijjja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése