A poszt nem véletlenül kapott ilyen pozitív címet: hosszú idő óta először érzem úgy, hogy végre minden klappol és hamarosan révbe érek. A fülemről kezd lehúzódni a fájdalom és a fogam sem annyira fáj már, mint előtte; illetve a betegség is múlófélben van. Emellett a suliban is kezd összejönni a társaság és spanyolon is kialakult egy nagyon jó légkör. :) Egyszóval, most tényleg jól érzem magam.
A munkahelyi téma is lassan beindul, viszont ez a hostesskedés még lóg a levegőben. Kiváltottam hozzá minden papírt, ami kell, de még a központban nem regisztráltam be véglegesen. Amit holnap meg is teszek - jól jegyezd fel C, mielőtt elfelejted! - aztán lehet, hogy bevállalom majd hétvégére. Na de erről majd később.
Ma délután hazaérve belevetettem magamat a Switched at birthbe, mivel mobilnettel nem ajánlatos letölteni heti sorozatadagot, így maradt az, amit még a hétvégén otthon letöltöttem. Aztán mint utóbb kiderült, ebből is csak 3 rész van nekem vissza, mivel jelenleg ott is sorozatszünet van...Mint a Pretty Little Liarsben és úgy általában mindenben, amit eddig néztem. Kivéve a CW-s sorozatokat...Azok közül viszont a One Tree Hillt már nagyon, de nagyon várom!
És nem csak azért, mert imádom a Nathan-Haley párost, akik örömmel töltenek el magányos napjaimon! :D Hanem azért is, mert az egyik kedvenc sorozatom lett a nyáron (mivel kb. márciusban kezdtem el nézni és ledaráltam mind a 8 évadot) és nagyon érdekel a folytatás. És úgy hallottam, hogy Lucas és Peyton visszatérnek a befejező évad erejéig... :)
No de sok beszédnek sok az alja, ahogy mondják a bölcsek, én most búcsúzom is és lefekszek aludni. :)
Love: Cintijjja :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése